Gondnokság és Támogatott döntéshozatal

Gondoksági reform – szíves türelmüket kérjük

Az Alkotmánybíróság áprilisi döntése után világos lett, hogy az új Polgári Törvénykönyv és a cselekvőképességre vonatkozó szabályok nem fognak hatályba lépni a közel jövőben. Az új Kormány új bizottságokat állít fel, amelyek feladata egy új Polgári Törvénykönyv javaslat kidolgozása.
(teljes cikk: TASZ)


Mi lesz veled cselekvőképességi reform?
Budapest, 2010. június 16., szerda (OS) - Az elmúlt hetekben 3, az új Polgári Törvénykönyv (2009. CXX. törvény) további sorsát meghatározó javaslat is az Országgyűlési elé került.


A Lehet Más a Politika javaslata (T/182) a hatályos Ptk-ba (1959. évi IV. törvény) emelné be a fogyatékosságügyi civil társadalommal való együttműködés eredményeképpen létrejött cselekvőképességi szabályokat.
A Kormány javaslata (T/386) alapján egy még újabb Kódex kerülne megalkotásra. A feladatokat meghatározó Kormányhatározatból (1129/2010. (VI.10.) arra lehet következtetni, hogy az új törvénykönyv legkorábban 2013. január 1-én léphetne hatályba. A cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás lehetséges irányai nem világosak, de mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy az új szabályok megalkotását azoknak a jogászprofesszoroknak a kezébe teszi le a Kormány, akik 2007 előtt megfontolni sem voltak hajlandóak a fogyatékosügyi civil társadalom képviselőinek véleményét. (teljes cikk)


Répássy Róbert országgyűlési képviselő Alkotmánybírósági beadványában indítványozta, hogy a testület mondja ki az új Ptk-t hatályba léptető rendelkezés alkotmányellenességét. Civil szervezetek az Alkotmánybíróságtól az indítvány elutasítását kérik a felkészülési idő elégséges volta és a változások rendkívüli előremutató jellege miatt. (teljes bejegyzés: TASZ.hu)

2009. szeptember 21-én a parlament elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, mely várhatóan 2010 május 1-én lép életbe. A jogszabály komoly változást jelent a gondnokság rendszerében, bevezeti a támogató döntéshozatal fogalmát és egyben végérvényesen eltörli a kizáró gondnokság intézményét!







Előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal

Az új Ptk. szerint bárki még cselekvőképes állapotban előzetes jognyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy belátási képessége csökkenésekor ki és hogyan rendelkezhet róla, kerülhet-e szociális otthonba, intézhet-e helyette ügyeket, eladhatja-e lakását, kezelheti-e vagyonát. A támogatott döntéshozatal is új jogintézmény. Az ítélőképességében korlátozott ember családtagja vagy barátai segítségével hozhat döntéseket, így nincs szükség cselekvőképességének korlátozására. Az alapvető emberi jogok védelme érdekében az új törvény egyébként nem teszi lehetővé a cselekvőképesség teljes korlátozását. A cselekvőképességet a jövőben csak egyénre szabottan, meghatározott területeken, ügycsoportokban lehet korlátozni. (www.index.hu)


Előzmények

2007-ben az MDAC (Mental Disability Advocacy Center) kezdeményezésére egy civil összefogás jött létre a hazai gondnoksági rendszer megreformálása érdekében. Részlet az összefogás keretében kötött együttműködési megállapodásból:

"Alulírott civil szervezetek kijelentjük, hogy érdekeltek vagyunk a gondnoksági rendszer reformjában. Célunk, hogy a magyar gondnoksági rendszer a fogyatékossággal élő emberek (az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló yle="">Egyezmény 1. cikkének meghatározása szerint) érdekeit szolgálja, megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, és tükrözze a hazai szakmai tapasztalatokat. Ez a cél csak akkor érhető el, ha a jogszabályi háttér módosításába a kormányzat maximálisan bevonja a civil társadalom képviselőit."

Az együttműködésben a következő szervezetek vettek részt:


Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum


2007 júniusában a létrejött munkacsoport közétette a gondnoksági rendszer módosításának szükséges alapelveit mintegy alternatívát nyújtva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium koncepciójához. Az alapelvek bevezetőjében a következőket találjuk:


"Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által javasolt új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk”) cselekvőképességre és gondnokságra vonatkozó része elfogadhatatlan a fogyatékos személyek, illetve az ő érdekeinek előmozdításáért küzdő civil szervezetek számára, mivel az a jelenlegi gondnoksági rendszert elnyomó, emberi jogokat és méltóságot sértő formájában tartja fenn, és nem küszöböli ki a visszaélések lehetőségeit sem. A javasolt szabályozás nincs összhangban más országok progresszív gyakorlatával, ill. a jelenlegi nemzetközi szabályozással sem, amit ezen a területen különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(99)4. számú ajánlása (továbbiakban: „R(99)4 Ajánlás”) a cselekvőképtelen felnőttek jogi védelméről, ill. az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezménye (továbbiakban: „ENSZ Egyezmény”) tartalmaz. Alapvető ellentmondások vannak a javasolt módosítás és a nemzetközileg elfogadott alapelvek között, mint például az arányosság, a legkevésbé korlátozó alternatíva, a cselekvőképesség vélelme és a kölcsönösen függő (interdependens) önrendelkezés elvei között. "
Az alapelveket tartalmazó teljes dokumentáció elérhető itt.

Normaszöveg javaslat:

A lefektetett alapelvek mentén a munkacsoport komplex normaszöveg javaslatot dolgozott ki, melyet eljuttattak a minisztériumba.
A normaszöveg javaslat teljes terjedelemben elérhető itt.


Gondnokság és emberi jogok Magyarországon
A gondnokság jogintézményének és gyakorlatának elemzése 2007
(Ez a kiadvány magyar és angol nyelven jelent meg, és az MDAC weboldaláról
tölthető le: www.mdac.info.)



A gondnokságról
(TASZ)

0 comments: