Ének Bázakerettye betegeiről

Utassy József

ÉNEK BÁZAKERETTYEBETEGEIRŐL

Marketti Juditnak
és dr. Győri Lászlónak nagyrabecsüléssel

Sokan vagyunk:
sokan!

Az Otthonunk:
kastély.

Sürgő
hangyanépe:

siet,
szalad,
rohan.

Sodródom
magam is
közöttük:

félig jókedvűen,
félig szomorúan.

Sokan vagyunk,
sokan.

Örökkön
éberen –

Örökké
álmosan!

Termékeink javát
beragyogja félig
a hangyaszorgosság,
mi aranyat ér itt.

*
Sorakozgatunk és
libasorba állunk.
Micsoda katonás
fegyelem, micsoda
rend van itt minálunk!

Morgunk, kiabálunk,
zúgolódunk fennen:
egy kis forradalom
kéne ide, nem rend!

Istennel pofázunk,
szidjuk, káromoljuk,
ám a bűneinkért
fellebbezünk, óvunk,
vezekelünk, gyónunk,

ha nap süt vagy hó hull:
templom szentélyében
mormolunk imákat
hozzád: Egyetlenke:

te irgalmas Isten,
mindenható Atyánk,
hatalmas Magiszter,
mesterek mestere:

tégy boldoggá minket,
könyörgünk, hallgass meg:
bízzál bennünk bízvást,
vagy válassz ki húsz mást!

*
Huncut, kétértelmű,
álnok, hamis szóval
traktálgatjuk egymást,
s hülye monológgal
ámítjuk magunkat,
megtagadva mindent,
mindent, ami untat:
titeket, őket és
a hol volt, hol nem volt,
volt egyszer egy múltat,
a vérsötét jelent,
a százszor szapultat,
ÉS HALVA SZÜLETETT
JÖVŐNK! Az avultat.

*
Ó, gyönyörűséges
elmúlás, te tudd csak,
csak te tudd a titkot:
te tudd meg titkunkat:

végül is a TEJÚT
fénygerendáira
kötjük fel magunkat,
kötjük föl magunkat!

*
Mert vendégségünkre
az öreg ördög is
ráunt régen, ráunt!

Ásítgat Lucifer,
bóbiskol, bambulgat,
maga elé bámul.

Lassacskán az új hold,
kozmoszunk kanóca:
az egek alá gyújt.

És ámulnak rajtunk
Bázakerettyének
csillagai: B Á R G Y Ú N !

(forrás: holmi)

0 comments: