Fogyatékos Otthonok kitagolása

Szakértői anyag a fogyatékos emberek számára tartós bentlakást nyújtó intézményrendszer átalakításához

(Készítette: Kézenfogva Alapítvány)

Az elmúlt három évtized során paradigma-váltás történt a fogyatékos emberekről való intézményes gondoskodásban, amelyet a szakirodalom intézménytelenítésnek nevez. Ennek lényege, hogy a nagy intézeteket fölváltották a fogyatékos emberek lakóhelyén vagy annak közelében, a fogyatékos emberek eredeti lakóhelye közelében, normál lakókörnyezetben megszervezett kis létszámú bentlakásos ellátási formák.

A bentlakásos ellátórendszer napjainkra alaposan megérett a reformra, amelyet több tényező is indokol:

• Előírják a jogszabályok, nemzetközi ajánlások. Legközvetlenebbül az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról mondja ki az intézetek átalakítását 2010-ig. Magyarország 2007. július 20-án, az elsők között ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (ENSZ Egyezmény) és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvet, amelyek 2008 májusában léptek hatályba. Az Egyezmény 19. cikke kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek egyenlő joga van a közösségben való élethez. Az Európai Unió 2003. óta egyre határozottabban foglal állást az intézménytelenítés, a nagy létszámú intézetek átalakítása és az otthon-közeli kis létszámú ellátások mellett.
• Az intézményrendszer struktúrája és az infrastruktúra jellege, állapota elavult és a szakmán belül egyre nagyobb igény jelentkezik a változásra, kis létszámú, integrált ellátások biztosítására.
• A rendszer strukturális, hatékonysági problémái beleértve a szolgáltatások körét, a finanszírozási rendszert – a működés, a fejlesztések és az innováció támogatását – és a korlátozó jogszabályokat.

(a teljes tanulmány elérhető itt)